Nemespann története |
Történelmi kutatások bizonyítják, hogy ez a terület először a korabronzkorban volt lakott. 1239-ben Poonh községként kerül említésre, 1773-ban Panyaként, majd 1808-ban Pannként, Nemes Pannként és Paňaként. 1239-ben IV. Béla magyar király felmentette az esztergomi érsekség fennhatósága alá tartozókat az adófizetés kötelezettsége alól, és az érseknek birtokot adományozott a mai Nemespann területén. A korabeli dokumentumokból kiderül, hogy a falu a királyi halászoké volt. A falu lakosságát „retiferi et falconárii"-ként, azaz hálókészítőkként és solymászokként emlegetik. 1310-ben a középnemesi Woyk család telepedett le a községben. A XVI. században Nemespann az Esztergomi káptalan kúriás községei közé tartozott. 1596-ban Szántó Márton kiváltságlevelet kapott II. Rudolftól. A Szántó család tulajdonjogát 1699-ben Leopold Kolonich érsek és bíboros erősítette meg. A XVIII. és XIX. században a földbirtokosi kiváltságokat a Lakič és Kochanovský nemesi család gyakorolta. A helyi lakosok kizárólag mezőgazdasággal foglalkoztak. Egy kis oktatásügyi história. A Nemespanni népiskola alapításában a Nagycétényi papság is részt vett. A római katolikus iskolát a korabeli jegyzetek szerint 1865 körül alapították a helybéli csiffáryak. Az évek során több tanító is tanított Nemespannon. Az utolsó magyar tanitó Nespannon Agárdi László volt, aki a múlt század végén tanította a helyi nebulókat. Az iskola elöljárója a mindenkori nagycétényi plébános volt. A tanító lakásban 2 szoba, 1 hálószoba, konyha és kamra ált a tanitó rendelkezésére. Az 1794-ben kiadott hivatalos okmány szerint ezen évtől Pavlovits Mihály igazgatótanító és kántor volt az iskola vezetője. Forrás: http://www.pana.ocu.sk/ |
< Előző | Következő > |
---|