Csiffár története

Csiffár község a Garammenti-hátságon, a Garam és a Zsitva folyók közt található, a Nyitrai járás keleti csücskében.

A község első írásos emlékei 1209-ből származnak, melyekben Villa Chefer néven kerül említésre. Ekkor még a szentbenedeki apátság fennhatósága alá tartozott. Néhány évtized múlva a település a Johannita Lovagrend birtokába került, melynek székhelye Esztergom volt (1235).

A 16. századi történeti források Csiffár tulajdonosai közt említik a budai prépostot (1512), az egri püspököt (1534) és az esztergomi érseket (1536). Miután Esztergom városa a török kezébe került, Csiffárt is megtámadták, majd megadóztatták a község lakosait. A faluban leginkább mezőgazdasággal foglalkoztak. A történeti források főleg a borászatot emelik ki (1715).

A település történelmében jelentős szerepet játszott a János evangélistának szentelt templom. Mai állapotát 1774-ben nyerte el. Barokk-klasszicista stílusban épült. 1883-ban, majd a 20. század első felében építették át. A templom épülete egy főhajóból áll. A torony a homlokzati falba van építve.

Forrás: http://www.cifare.sk/